8. fejezet

El sem hiszem, mit tettem. Azt sem tudtam hol vagyok, miért vagyok ott, egyedül azt tudtam hogy felpofoztam Harryt. Ránéztem, de az arckifejezéséből nem tudtam semmit kivenni. Nem volt dühös, vagyis nem láttam rajta, de nem nevetett, az is biztos...

- H-H-Harry, sajnálom, nem tudom mi ütött belém! 

- Ki vagy te, hogy jössz te ahhoz hogy csak úgy megütsz valakit?

- Mondtam hogy sajnálom! Te mit tettél volna, hogy ha valaki elkezdi szidni az otthonodat, a népedet? Biztos tűrted volna, szerintem is! 

- Ez nem válasz. - megijedtem, amikor megindult felém. Nem tudom, mi történt volna, ha akkor abban a pillanatban Zayn nem ugrik Harry elé, Liam és Louis pedig le nem fogják őt. Hátraestem. Ekkor értek mögém a csajok. Bella ijedten sikoltozott.

- Fanni, uramisten, jólvagy? Mit csinált veled ez a barom?

- Semmi baj, jól vagyok, én ütöttem őt meg. 

- Megütötted? Te megütötted Harry Styles-t? - nézett árm gyilkos szemekkel Lina, Evelin, és még többen...

- Nehogy már még én legyek a hibás, amiért kiálltam a magyarok mellett!

- Megütötted Harry Styles-t, amiért szidta ezt a senkiházi népet? - alig láttam már a könnyeimtől, így nem tudtam pontosan, ki mondta ezt. Csak azt láttam, ahogy szinte mindenki ott hagy minket. Egyedül Bella, Lizz, Szandi, Enci és Réka maradtak.

Harry ott ült velem szemben a széken, körülötte a fiúk. Nem tudtam mir egondol, az arca üres volt. Talán rosszul láttam, talán nem, de mintha könnyek gyűltek volna a szemébe. Mostmár tényleg rohadtul furdalt a kiváncsiság, hogy mi történhetett vele.

- Srácok, magamra hagynátok Harryvel? 

- Fanni, eszednél vagy? Az előbb majdnem megütött! - próbáld lebezsélni ötletemről Bella, de nem tágítottam...

- Nem fog megütni, nyugalom. Harry nem bánt lányokat.

Erre a mondatra Harry felkapta a fejét. Ránézett a fiúkra, mire a fiúk elindultak befelé, a csajokkal együtt. 

- Harry, én tényleg sajnálom ami...

- Oké, megértettem. De nemértem miért kérsz bocsánatot. Én szidtalak, én bántottalak meg. Ideges vagyok, sajnálom, nem rajtad kellett volna kitöltenem a haragomat. 

- Fél órája találkoztunk, mégis rosszul érzem magam, amiért szar kedved van. - nevettem kelletlenül.

- Fél órája találkoztunk, én meg késztetést érzek arra, hogy elmondjam neked a bajomat...

Felcsillant a szemem. Harry Styles meg akarja velem osztani a problémáit. Pillangók, nem is, inkább darazsak repkedtek a hasamban.

- Szóval, az van - kezdte - hogy Caroline terhes tőlem.