*Fanni szemszöge*
Réka 2 napja volt kórházban. Az állapota javult, de még nem tért magához. Az orvosok nyugtattak minket, hogy pár napon belül biztosan fel fog ébredni.
Niall stúdiós jelenete után vele volt tele az összes újság. A menedzserük nagyon kiakadt rá, a stúdió majdnem be is perelte a fiúkat, de szerencsére sikerült tisztázniuk a dolgokat.
Otthon voltunk, beszélgettünk a nappaliban. A srácok elkövetkező 5 koncertjét törölni kellett, azt mi sem tudtuk pontosan mi okból, nem akarták elmondani. Kimentem a hátsó kertbe egy kicsit levegőzni, Harry jött utánam.
- Nagyon rossz állapotban vagy mostanában.. - mondta Harry.
- Hát igen, nem így terveztem ezt a vakációt. De a fő, hogy pár napon belül folytathatjuk a szórakozást!
- Velünk. - nyújtotta árám a nyelvét.
- Természetesen, veletek. - nem tudtam nem mosolyogni rá. Egyre jobban kedveltem őt, és már nem csak a szupersztárt láttam benne. Ez aggasztott.
- Figyelj, Harry.. nem tudom hogy kezdjek bele, de muszáj.. mi van Caroline-nal? - ahogy meghallotta a kérdést, láttam rajta, hogy lesápadt.
- Nem tudom, nem beszéltem vele, 2 hete. Nem is igazán érdekel.
- De hiszen a te gyerekedet várja!
- Igen tudom, de nem akarok vele beszélni. Nem tudnánk megegyezni. Én el akarnám vetetni a babát, ő meg biztosan megtartaná.
- Várj csak... amikor együtt voltatok, akkor te még kiskorú voltál.. vagyis... - próbáltam elérni hogy leessen neki.
- Vaaagyis.... ? - nem értette meg.
- Vagyis simán be is perelhetnéd őt pedofilizmusért!
- Semmi bizonyíték rá, hogy együtt voltunk, és különben is, amikor teherbe esett akkor már elmúltam 18.. - igaza volt, és látta rajtam, hogy igaza van.
- Igaz.. ne haragudj. De ez annyira aggaszt.
Belegondoltam, ahogy Harry játszik a kicsi Harryvel - vagy ami még rosszabb, a kicsi Caroline-nal - és kirázott a hideg. Most kezdett el élni, most van a csúcson, nem játszhat papást. Éreztem, hogy tennem kell valamit.
- Menjünk be, kezd hűvös lenni.
- Harold, 26 fok van. - nevettem rá.
- Tudom, de valahogy fel kell téged vinnem a szobádba. - kacsintott.
Oké, ez a pár szó olyan mérhetetlen izgalmat keltett bennem, amitől mégjobban zavarba jöttem. Hihetetlen ez a pasi, legszivesebben beitiltanám. De a másik 4-et is.
Bementünk a házba, mire mindenki ijedten nézett ránk. - Embert öltünk? - gondoltam magamban.
- Mi a helyzet, csajok? - kérdeztem, mire a 4 hozzánk nőtt pasi felemelte a fejét. - Ti is a lányaink vagytok, ne nézzetek már így.
- Hát, szóval az van.. - kezdte Barbi - hogy mi még a héten hazautazunk.
Lesokkolódtam. Kik azok a mi?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése